Településeink

Örvényes

Örvényes Veszprém megyében, a Balaton közép-északi partján fekvő 170 lelkes kis település, amelyen a 71-es észak-balatoni főút halad keresztül, mellette a bringa-körúttal. 

Örvényes

Az avarok, majd a rómaiak idején is lakott hely volt. Nehezen megtalálható lelőhely volt például a Balatonban, az Örvényes előtti vizekben feltételezett egykori sziget, amelynek létét több forrás is megerősítette. A XVIII. században például, amikor igen alacsony volt a tó vízszintje, feljegyezték, hogy Örvényes előtt falak álltak ki a vízből, és az 1990-es évek elején találtak is ott, a víz alatt Árpád-kori és bronzkori kerámiákat. A merülések során igazolódott a régészek feltevése: az akkori vízszint alatt alig egy méterrel rábukkantak egy kör alakú zónára, amelyet az iszapos medertől eltérően bazaltkövek pettyeztek, és ahol rengeteg kerámiatöredéket is találtak. A cserepek a középső bronzkorból, mintegy 2500 évvel ezelőttről származtak. Ennek alapján bizonyítható, hogy abban az időben a tó sokkal sekélyebb volt, a mai part közelében szigetek és félszigetek emelkedtek ki a vízből; ezek némelyikén falvakat építettek az emberek. 

A balatoni búvárok jelzései alapján az is világos, hogy a közelben több más – avar-kori, esetleg római kori – lelőhelyre is számítani kell. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A község nevét először 1211-ben említik mint a Tihanyi Bencés Apátság birtokát. A középkorban ezeken a birtokokon virágzó élet volt, gazdálkodók és mesteremberek lakták – köztük egy aranyműves.

Az 1593-as török pusztítás következtében a szinte teljesen elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be Rheinland-Pfalz-ból. Ennek emlékére szerepel Örvényes címerében a tartományi címerrészlet. Ők már a másik domboldalra, az új templom köré építették házaikat. A falu mai képe akkortól alakult ki.